Aradus erosus
Az állat fényes fekete, az előtor peremének széle szabdalt (), elöl kis fülecskéveL A csáp erős, hengeres, 2. íze valamivel hoszszabb, mint a 3. íz (), de rövidebb, mint amilyen széles a pajzsocska. A csápdudor és fogacskája hegyes, a szem előtti és szem mögötti dudorok tompák. Előháta sík, a tarajok hátrafelé széttartók. A pajzsocska töve erősen rücskös. Félfedője egyszínű fényes barnásfekete, töve enyhén kiszélesedik. Potroha ovális, a connexivumok tompa hátulsó külső csücske kiáll, néha sárgásbarna. A 8. paratergitek hosszúak, rajtuk 1-1 fogacska van, amely a paratergitek szabdalt szegélyébe többé-kevésbé beleolvadhat, de akkor is felismerhető. Lábai egyszínű feketésbarnák. 6,8-8,4 mm.
Észak-Európában gyakoribb, de Csehszlovákiában, Ausztriában is megfogták, előfordulása nálunk is lehetséges. Közönséges jegenyefenyő és lucfenyő kérge alatt gyűjtötték. Eletmódja ezidáig ismeretlen.
[erosus FALLÉN, 1807]
Észak-Európában gyakoribb, de Csehszlovákiában, Ausztriában is megfogták, előfordulása nálunk is lehetséges. Közönséges jegenyefenyő és lucfenyő kérge alatt gyűjtötték. Eletmódja ezidáig ismeretlen.
[erosus FALLÉN, 1807]
Forrás: Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben