Graptodytes bilineatus - gyakori csíkbogárka
Graptodytes bilineatus (STURM, 1835) – Gyakori csíkbogárka
A test hossza 2,4–2,7 mm, alakja hosszúkás, körvonala az előhát alapjánál enyhén összeszűkül. A fej szurokbarna vagy fekete, a toroklemez vörösesbarna. A csáp hosszú, alapja sárgásbarna, az 5–11. csápíz szurokbarna. A hátoldal pontozása közepesen erős. Az előhát szurokbarna vagy fekete, oldalai szélesen vörösesbarnák. A szárnyfedő fekete, 3–3 sárga csík látható rajta. A két külső csík az alap közelében összeolvadt. A belső csík az alap előtt kiszélesedett, közvetlenül az elülső éltől indul. A középső csík a csúcs előtt folttá szélesedik. A csíkok néha többé-kevésbé redukáltak vagy összeolvadtak. A hasoldal fekete, az előmell és a szárnyfedő mellfedője vörösesbarna. A hátsó csípő és az utómell pontozása nem durva. A lábak vörösesbarnák, a hátsó lábszár és lábfej szurokbarna. A hímek mellső lábának elülső karma sokkal hosszabb, mint a hátulsó karom. A hátsó lábszár belső oldala középtájon nem szélesedik ki. Pénisz: 183. ábra.
Szárnyfedőjének belső, közvetlenül az alapról induló sárga csíkjai alapján könnyen felismerhető.
Szélesen elterjedt palearktikus faj, Magyarországon az alföldeken és dombvidékeken a leggyakoribb csíkbogárfajok közé tartozik, a hegyvidékeken ritkább. Leggyakrabban sekély, időszakos vizekben fordul elő. Különösen kedveli a nyílt területeket, de szinte minden álló és lassan áramló vízben megtalálható.
A test hossza 2,4–2,7 mm, alakja hosszúkás, körvonala az előhát alapjánál enyhén összeszűkül. A fej szurokbarna vagy fekete, a toroklemez vörösesbarna. A csáp hosszú, alapja sárgásbarna, az 5–11. csápíz szurokbarna. A hátoldal pontozása közepesen erős. Az előhát szurokbarna vagy fekete, oldalai szélesen vörösesbarnák. A szárnyfedő fekete, 3–3 sárga csík látható rajta. A két külső csík az alap közelében összeolvadt. A belső csík az alap előtt kiszélesedett, közvetlenül az elülső éltől indul. A középső csík a csúcs előtt folttá szélesedik. A csíkok néha többé-kevésbé redukáltak vagy összeolvadtak. A hasoldal fekete, az előmell és a szárnyfedő mellfedője vörösesbarna. A hátsó csípő és az utómell pontozása nem durva. A lábak vörösesbarnák, a hátsó lábszár és lábfej szurokbarna. A hímek mellső lábának elülső karma sokkal hosszabb, mint a hátulsó karom. A hátsó lábszár belső oldala középtájon nem szélesedik ki. Pénisz: 183. ábra.
Szárnyfedőjének belső, közvetlenül az alapról induló sárga csíkjai alapján könnyen felismerhető.
Szélesen elterjedt palearktikus faj, Magyarországon az alföldeken és dombvidékeken a leggyakoribb csíkbogárfajok közé tartozik, a hegyvidékeken ritkább. Leggyakrabban sekély, időszakos vizekben fordul elő. Különösen kedveli a nyílt területeket, de szinte minden álló és lassan áramló vízben megtalálható.
Forrás: CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae,
Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási
Intézet, Budapest, 277 pp.
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben