Hydroglyphus geminus - gyakori paránycsíkbogár
Hydroglyphus geminus (FABRICIUS, 1792) – Gyakori paránycsíkbogár
A test hossza 1,9–2,2 mm. A fej és a csáp 6–11. íze szurokbarna. Az előhát sárgásbarna, elülső szegélye és hátulsó fele sötétebb. A szárnyfedő alapszíne sárgásbarna, varrata sötét. Alapja az oldalakig szélesen fekete. A korong sötét rajzolata felülről nem nagyon mélyen kikanyarított. A szárnyfedő pontozása finom és sűrű, hálózatos recézete finom, haránt irányú sejtekből áll, barázdái az előhát barázdáival kb. azonos hosszúságúak. A hasoldal szurokbarna vagy fekete. Az előtori melltőlemez keskeny, szőrös. A hátsó csípővonalak egyenesek, előrefelé csak enyhén széttartók. A hátsó csípők oldalának pontozása gyér. A lábak vörösesbarnák, a hátsó lábak csúcsa enyhén sötétebb.
A hozzá hasonló H. confusus-tól a szárnyfedő nem mélyen kikanyarított rajzolata és sötét csápízei alapján könnyen elválasztható. A határozásban a szárnyfedő egészen az oldalakig szélesen sötét alapját is figyelembe lehet venni.
Szélesen elterjedt palearktikus faj. Leginkább az időszakos, könnyen felmelegedő pocsolyákat kedveli, de szinte minden víztértípusban megél. Magyarország egyik leggyakoribb vízibogara.
A test hossza 1,9–2,2 mm. A fej és a csáp 6–11. íze szurokbarna. Az előhát sárgásbarna, elülső szegélye és hátulsó fele sötétebb. A szárnyfedő alapszíne sárgásbarna, varrata sötét. Alapja az oldalakig szélesen fekete. A korong sötét rajzolata felülről nem nagyon mélyen kikanyarított. A szárnyfedő pontozása finom és sűrű, hálózatos recézete finom, haránt irányú sejtekből áll, barázdái az előhát barázdáival kb. azonos hosszúságúak. A hasoldal szurokbarna vagy fekete. Az előtori melltőlemez keskeny, szőrös. A hátsó csípővonalak egyenesek, előrefelé csak enyhén széttartók. A hátsó csípők oldalának pontozása gyér. A lábak vörösesbarnák, a hátsó lábak csúcsa enyhén sötétebb.
A hozzá hasonló H. confusus-tól a szárnyfedő nem mélyen kikanyarított rajzolata és sötét csápízei alapján könnyen elválasztható. A határozásban a szárnyfedő egészen az oldalakig szélesen sötét alapját is figyelembe lehet venni.
Szélesen elterjedt palearktikus faj. Leginkább az időszakos, könnyen felmelegedő pocsolyákat kedveli, de szinte minden víztértípusban megél. Magyarország egyik leggyakoribb vízibogara.
Forrás: CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae,
Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási
Intézet, Budapest, 277 pp.
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben