Plutella xylostella - káposztamoly
Csápja háromnegyed olyan hosszú, mint az elülső szárny felső szegélye, tőízén jól kivehető sertesor van (3. ábra : C).
Elülső szárnya nyúlt, hegye nem hajlik vissza. Hátulsó szárnya megnyúlt, hegyes, féltojásdad (5. ábra : D).
Kifejlett hernyója 16 lábú, orsó alakú, testét ritkás, hosszú, fekete szőrök fedik. A bábok a mezőkön maradt hulladékban telelnek át. A lepkék éjszaka repülnek, csak tömeges rajzáskor repülnek nappal is.
Petéiket 1—5 darabból álló kisebb csoportokban rakják le különféle káposztafajták, mustár, répafélék és egyéb keresztes virágú növények leveleinek fonákjára. A hernyó első vedléséig belerágja magát a levélbe és aknázik, azután pedig a levél felszínén ablakos rágással táplálkozik tovább. Erről könnyen felismerhető.
Ha sok a hernyó, a levél tarkállik az ablakocskák tömegétől. A félig kifejlődött hernyók gyakran elhagyják a szélső leveleket, és átmennek a növény zsengébb részeire. A hernyók a leveleken fényes gubóban alakulnak át bábbá. A nemzedékek szinte állandóan váltják egymást, hazánkban is közepes hőmérséklet mellett hónaponként. Természetes ellensége a katicabogár lárvája ; a bábok élősködője az Angitia fenestralis nevű fürkészdarázs-mai nevén Diadegma fenestrale.
Nagyon változó rajzolatú faj, néha egészen egyszínű világosbarna, máskor feketésbarna. Legtöbbször jól látszik a kétszeres hullámot vető, világos színű belsőszegély-sáv, amelyet felülről többnyire világos, fehér vonal határol, felette pedig fekete.szín fekszik (ez olykor egészen a felső szegélyig kiterjed). Néha az egész szárny egyszínű, rajzolatlan, sötét (4. ábra : D).
Az egész földön elterjedt kártevő, szinte állandóan repül egymást váltó nemzedékekben. Hernyója keresztesvirágú növényeken él.
11—16 mm.
/12.oldal---Plutella maculipennis néven/
Elülső szárnya nyúlt, hegye nem hajlik vissza. Hátulsó szárnya megnyúlt, hegyes, féltojásdad (5. ábra : D).
Kifejlett hernyója 16 lábú, orsó alakú, testét ritkás, hosszú, fekete szőrök fedik. A bábok a mezőkön maradt hulladékban telelnek át. A lepkék éjszaka repülnek, csak tömeges rajzáskor repülnek nappal is.
Petéiket 1—5 darabból álló kisebb csoportokban rakják le különféle káposztafajták, mustár, répafélék és egyéb keresztes virágú növények leveleinek fonákjára. A hernyó első vedléséig belerágja magát a levélbe és aknázik, azután pedig a levél felszínén ablakos rágással táplálkozik tovább. Erről könnyen felismerhető.
Ha sok a hernyó, a levél tarkállik az ablakocskák tömegétől. A félig kifejlődött hernyók gyakran elhagyják a szélső leveleket, és átmennek a növény zsengébb részeire. A hernyók a leveleken fényes gubóban alakulnak át bábbá. A nemzedékek szinte állandóan váltják egymást, hazánkban is közepes hőmérséklet mellett hónaponként. Természetes ellensége a katicabogár lárvája ; a bábok élősködője az Angitia fenestralis nevű fürkészdarázs-mai nevén Diadegma fenestrale.
Nagyon változó rajzolatú faj, néha egészen egyszínű világosbarna, máskor feketésbarna. Legtöbbször jól látszik a kétszeres hullámot vető, világos színű belsőszegély-sáv, amelyet felülről többnyire világos, fehér vonal határol, felette pedig fekete.szín fekszik (ez olykor egészen a felső szegélyig kiterjed). Néha az egész szárny egyszínű, rajzolatlan, sötét (4. ábra : D).
Az egész földön elterjedt kártevő, szinte állandóan repül egymást váltó nemzedékekben. Hernyója keresztesvirágú növényeken él.
11—16 mm.
/12.oldal---Plutella maculipennis néven/
Forrás: Dr. Gozmány László (1965): Molylepkék II. Microlepidoptera II. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben