Ostrinia nubilalis - kukoricamoly
Arca lekerekített, hímjének csápostora hosszan pillázott, ajaktapogatója fölfelé és kissé előrenyújtott, szőrös, vaskos, csúcsíze jól látható. Állkapcsi tapogatója fonálszerű (117. ábra: C). Elülső szárnya hirtelenül kiszélesedő, nagy, háromszög alakú. Hátulsó szárnya széles, féltojás alakú.
A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fény erősen vonzza őket. Főként nedves és hűvös területek, láprétek, láperdők stb. jellemző fajai.
------------------------------------------------------------------------------
---Elülső szárnya tompa okkersárga, mintázata vörösesszürke vagy fahéjbarna.
Hímje sötét, a sárgás alapszín csupán a sejt 2 foltjára, a belső keresztsáv tőoldalára és a külső keresztsáv 2 szegélyező csíkjára korlátozódik. Egyébként teljesen elfedi a vörösesszürke vagy barnás mintázat; annak uralkodó elemei a kétszer megtört belső keresztsáv, a négyszögletes kör- és vesefolt, valamint a zegzugos, erősen fogazott és széles külső keresztsáv. Rojtja sárgás. Hátulsó szárnyán csak a széles és egyenes belső keresztsáv sárgás, egyébként a szárny szürkés. Rojtja világos (117. ábra: A).
A nőstény elülső szárnya tompább és világosabb okkersárga, mintázata barna. A 2 keresztvonal igen vékony, de éles, kevésbé fogazott, inkább csipkés. Csak igen kevés sötét pikkelye van, a szárny csak ritkán sötétedik el. Hátulsó szárnyán ugyancsak kevés a rajzolati elem, és csupán 2 vékony keresztsávra korlátozódik. A szárnyak rojtja sárgásfehér (117. ábra: D).
Az egész Föld kukoricatermő területein elterjedt kártevő, hazánkban is mindenütt közönséges. Eredeti tápnövénye valószínűleg a komló, amelyről átterjedt a kukoricára, kenderre, cirokra stb.-re. Hazánkban 2 nemzedéke és 1 további helyi vagy alkalmi 3. nemzedéke is van.
Hímje 24—-32, nősténye 28—42 mm.
/256.oldal/
A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fény erősen vonzza őket. Főként nedves és hűvös területek, láprétek, láperdők stb. jellemző fajai.
------------------------------------------------------------------------------
---Elülső szárnya tompa okkersárga, mintázata vörösesszürke vagy fahéjbarna.
Hímje sötét, a sárgás alapszín csupán a sejt 2 foltjára, a belső keresztsáv tőoldalára és a külső keresztsáv 2 szegélyező csíkjára korlátozódik. Egyébként teljesen elfedi a vörösesszürke vagy barnás mintázat; annak uralkodó elemei a kétszer megtört belső keresztsáv, a négyszögletes kör- és vesefolt, valamint a zegzugos, erősen fogazott és széles külső keresztsáv. Rojtja sárgás. Hátulsó szárnyán csak a széles és egyenes belső keresztsáv sárgás, egyébként a szárny szürkés. Rojtja világos (117. ábra: A).
A nőstény elülső szárnya tompább és világosabb okkersárga, mintázata barna. A 2 keresztvonal igen vékony, de éles, kevésbé fogazott, inkább csipkés. Csak igen kevés sötét pikkelye van, a szárny csak ritkán sötétedik el. Hátulsó szárnyán ugyancsak kevés a rajzolati elem, és csupán 2 vékony keresztsávra korlátozódik. A szárnyak rojtja sárgásfehér (117. ábra: D).
Az egész Föld kukoricatermő területein elterjedt kártevő, hazánkban is mindenütt közönséges. Eredeti tápnövénye valószínűleg a komló, amelyről átterjedt a kukoricára, kenderre, cirokra stb.-re. Hazánkban 2 nemzedéke és 1 további helyi vagy alkalmi 3. nemzedéke is van.
Hímje 24—-32, nősténye 28—42 mm.
/256.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben