Pyralis farinalis - lisztilonca
Arcán előreboruló szőrözet van, amely olykor kúp alakú csomóvá áll össze. A hím csápja 2-sorosan pillás, a nőstényé egyszerű. Ajaktapogatója viszonylagosan rövid, előremeredő vagy ferdén fölfelé mutató, 2. ízét pikkelyek és szőrszálak vastagítják meg, csúcsíze előre mutató, rövid, hegyes. Állkapcsi tapogatója kicsi, fonálszerű (89. ábra: B).
Vállfedői hosszúak, végük pamacs- szerűen szétáll. Elülső szárnya széles háromszög alakú, csúcsa alig hegyes. A két keresztvonal rendszerint jól látható és a hátulsó szárnyon is folytatódik. . Hátulsó szárnya kerek. (89. ábra: A, C).
A nagy faj számú nem az egész Földön elterjedt, egyes fajokat az ember háztartásával együtt újabb és újabb területekre hurcoltak.
A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fény erősen vonza őket. Főként száraz, meleg és síkvidékek lakói.
---Hátulsó szárnya barnával és fehérrel tarkázott, a 2 keresztsáv hófehér, széles. Elülső szárnyának az alapszíne a 2 fehér keresztsáv között rózsaszínnel kevert sárgásbarna; ez a szín a külső szegélytéren is fellép, ez a rész és a tőtér különben ibolyás barnásvörös. A rajzolat teljesen egyezik az előző fajéval, csak a belső keresztsáv alsó része egyenes, míg az előző faj szárnyán kétszer élesen megtört. Rojtja fehéres, választóvonala sötét. Hátulsó szárnyán a barnás szín a szegélyek mentén foltokká szakadozott. Rojtja fehér, halványbarnás választóvonallal. Feje vöröses, teste egyébként barnásvörös. (89. ábra: E).
Az egész északi félgömbön elterjedt faj. Magyarországon mindenütt közönséges. Hernyója liszten, gabonaőrleményeken, növényi hulladékon, sőt viaszon is él. Hosszú, selymes csövet készít. Kemény, fehér selyem- kokonban bábozódik.
20—26 mm.
Repülési ideje IV— IX
/177.oldal/
Vállfedői hosszúak, végük pamacs- szerűen szétáll. Elülső szárnya széles háromszög alakú, csúcsa alig hegyes. A két keresztvonal rendszerint jól látható és a hátulsó szárnyon is folytatódik. . Hátulsó szárnya kerek. (89. ábra: A, C).
A nagy faj számú nem az egész Földön elterjedt, egyes fajokat az ember háztartásával együtt újabb és újabb területekre hurcoltak.
A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fény erősen vonza őket. Főként száraz, meleg és síkvidékek lakói.
---Hátulsó szárnya barnával és fehérrel tarkázott, a 2 keresztsáv hófehér, széles. Elülső szárnyának az alapszíne a 2 fehér keresztsáv között rózsaszínnel kevert sárgásbarna; ez a szín a külső szegélytéren is fellép, ez a rész és a tőtér különben ibolyás barnásvörös. A rajzolat teljesen egyezik az előző fajéval, csak a belső keresztsáv alsó része egyenes, míg az előző faj szárnyán kétszer élesen megtört. Rojtja fehéres, választóvonala sötét. Hátulsó szárnyán a barnás szín a szegélyek mentén foltokká szakadozott. Rojtja fehér, halványbarnás választóvonallal. Feje vöröses, teste egyébként barnásvörös. (89. ábra: E).
Az egész északi félgömbön elterjedt faj. Magyarországon mindenütt közönséges. Hernyója liszten, gabonaőrleményeken, növényi hulladékon, sőt viaszon is él. Hosszú, selymes csövet készít. Kemény, fehér selyem- kokonban bábozódik.
20—26 mm.
Repülési ideje IV— IX
/177.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben