Agapanthia cardui - sávos bogáncscincér

A szárnyfedők varratszegélye világosabban szőrözött, mint a korong, fehér vagy sárgásfehér, mivel a szőrözet a varrat mentén keskeny sávban sűrű, míg a korongon szórt. Fekete, a szárnyfedők sötétzöldes vagy kékes ércfényűek. A test felületét és a csápok alsó oldalát hosszú, elálló, fekete szőrök fedik, a szárnyfedőkön a felálló fekete szőrök közt lesimuló, rövid szőrök is vannak. Az előtor és a fej középvonala, a pajzsocska, az előtor oldalszéle sűrűbben sárga szőrökkel borított, csápja fekete, az ízek töve elmosódottan szürkén gyűrűzött, a csáp alul hosszú pillaszőrökkel fedett. 6-12,5 mm.

Előfordul Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában, Kisázsiában Iránig, Szíriában és a Kaukázusban. Faunaterületünkön elterjedt, a hegy- és dombvidéken gyakori. Lárvája különböző lágyszárú növények szárában él (Chrysanthemum, Eupatorium, Heracleum, Senecio, Vabriana). Az imágó a tápnövényein vagy Cirsium és Carduus virágokon, levelein található (V-VII) - Sávos bogáncscincér

cardui L.

Változatai:

1. A szárnyfedőkön a fehér varratsáv hiányzik. Teste általában kisebb. - A törzsalak között nem ritka (= marginalis MULS.)
ab. nigroaenea MULS.

2. Szárnyfedői kékesfeketék, a fehér varratsáv hiányzik. Csápjai rövidebbek, csak gyengén fehéresen gyűrűzöttek. - Ritka (Budapest)
ab. Peragalloi MULS.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben