Leptura annularis - völgycincér
Teste fekete, szárnyfedői sárgák, fekete foltokkal vagy harántszalagokkal. Felületét, különösen az előtor hátát és a hasoldalt lesimuló aranysárga szőrözet fedi. A csápok és a lábak sárgák, a combok töve többé-kevésbé sötét (♀), vagy a csápoknak csak a vége világos, és a lábai feketék: az elülső láb részben világos (♂). Az előtor háta nagyon sűrűn, ráncosan pontozott, a szárnyfedő a vállbütyök belső oldalán hosszan, laposan benyomott. 12-16 mm.
Előfordul Észak- és Közép-Európában, a Kaukázusban, a Szovjetunió európai részének déli felében, valamint Szibériában, keleten Japánig. Faunaterületünkön a Kárpátok egész vonulatában megtalálható, de sehol sem gyakori. Lárvája főleg égerben fejlődik. Az imágó június-júliusban repül, virágzó Rubus-fajokon és ernyősvirágokon található.
[arcuata PANZ.] akt.: Leptura annularis - szerk.
Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a Leptura nembe van besorolva. - szerk.
Változatai:
A szárnyfedők rajzolata nagyon variál, s ezt a 67. ábra: A-U szemlélteti. Ezek között a törzsalak a leggyakoribb: gyakori még az ab. mediodisjuncta PIC és ab. suboculata PLAV., a többi változat ritka vagy nagyon ritka. Faunaterületünkről eddig a következő sorszámú változatokat mutatták ki: 7., 8., 9., 11., 18., 19., 20.
1. ab. Olgae JEŠATKÓ (A); 2. ab. bidisjuncta PLAV. (B); 3. ab. mimica BATES (C); 4. ab. humerodisjuncta PLAV. (D); 5. ab. subhumerifera PLAV. (E); 6. ab. anticeinterrupta PLAV. (F); 7. ab. Heyrovskyella BALTH. (G); 8. ab. mediodisjuncta PIC (H); 9. forma typica (I); 10. ab. Adámeki KUDLA (J); 11. ab. latenotata BALTH. (K); 12. ab. multiinterrupta KUDLA (L); 13. ab. mediomaculata KUDLA (M-N); 14. ab. bimaculata KUDLA (O); 15. ab. intermedia KUDLA (P); 16. ab. mediosignata KUDLA (Q); 17. ab. suboculata PLAV. (R); 18. ab. basioculata PLAV. (S); 19. ab. punctata PATK. (T); 20. ab. slovenica HEYR. (U).
Előfordul Észak- és Közép-Európában, a Kaukázusban, a Szovjetunió európai részének déli felében, valamint Szibériában, keleten Japánig. Faunaterületünkön a Kárpátok egész vonulatában megtalálható, de sehol sem gyakori. Lárvája főleg égerben fejlődik. Az imágó június-júliusban repül, virágzó Rubus-fajokon és ernyősvirágokon található.
[arcuata PANZ.] akt.: Leptura annularis - szerk.
Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a Leptura nembe van besorolva. - szerk.
Változatai:
A szárnyfedők rajzolata nagyon variál, s ezt a 67. ábra: A-U szemlélteti. Ezek között a törzsalak a leggyakoribb: gyakori még az ab. mediodisjuncta PIC és ab. suboculata PLAV., a többi változat ritka vagy nagyon ritka. Faunaterületünkről eddig a következő sorszámú változatokat mutatták ki: 7., 8., 9., 11., 18., 19., 20.
1. ab. Olgae JEŠATKÓ (A); 2. ab. bidisjuncta PLAV. (B); 3. ab. mimica BATES (C); 4. ab. humerodisjuncta PLAV. (D); 5. ab. subhumerifera PLAV. (E); 6. ab. anticeinterrupta PLAV. (F); 7. ab. Heyrovskyella BALTH. (G); 8. ab. mediodisjuncta PIC (H); 9. forma typica (I); 10. ab. Adámeki KUDLA (J); 11. ab. latenotata BALTH. (K); 12. ab. multiinterrupta KUDLA (L); 13. ab. mediomaculata KUDLA (M-N); 14. ab. bimaculata KUDLA (O); 15. ab. intermedia KUDLA (P); 16. ab. mediosignata KUDLA (Q); 17. ab. suboculata PLAV. (R); 18. ab. basioculata PLAV. (S); 19. ab. punctata PATK. (T); 20. ab. slovenica HEYR. (U).
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben