Palomena prasina - zöld bogyómászó-poloska

A 2. és 3. csápíz egyforma hosszú, a 3. azonban néha valamivel rövidebb, mint a 2. Az előhát oldalszélei egyenesek, vállcsúcsa keskenyen lekerekített (). A hím ivarlemeze hátul szélesen, laposan kivágott, a kivágás külső szögletei alig emelkednek ki. A 2 utolsó csápíz fekete vagy piros is lehet. A pajzs vége néha sárga vagy rózsa­ színű. Az állat hasoldala sárgászöld, rózsaszínű vagy színtelen ponto­ zással. A bűzmirigy levezetőcsatornájának végén fekete pont látható. A lábak zöldek, a lábszárak vége és a lábfejek pirosak. 11-14 mm.

Egész Európában elterjedt. Ismeretes azonkívül Turkesztánból, a Kaukázus­ból és Szíriából. A Kárpát-medencében közönséges faj. Általában Umbelliferákon és Gramineákon tartózkodik, de gyakran Pinus-, Populus-, Betula-, Calluna-, Vaccinium-, Thymus-, Achillea-, Solidago- és Verbascum-féléken található. (III—XI.)

Palomena prasina L.

Változatai:
1 (2) Teste zöld, lábfejei élénkpirosak. - Egyetlen példányunk Rákospalotáról való. (IV.) ab. rhododactyla HORV.
2 (1) Teste barna vagy pirosas, lábfejei barnásak. - Nem gyakori. Szórványosan vannak adataink a Nagy- és a Kisalföldről, valamint a Dunántúlról. Azon­ kívül Erdélyben, Horvátországban és az Adriai-tenger partján fordul elő. (VIII-IX.) ab. subrubescens GRSK.
Forrás: Cs. Dr. Halászfy Éva: Fauna Hungariae 46. füzet Poloskák II. - Heteroptera II.
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben