Graptodytes granularis - zömök csíkbogárka
Graptodytes granularis (LINNAEUS, 1767) – Zömök csíkbogárka
A test hossza 2,1–2,4 mm, alakja hosszúkás-ovális, legnagyobb szélessége a szárnyfedő közepén mérhető. A fej szurokbarna vagy fekete, a toroklemez vörösesbarna. A csáp igen rövid, alapja sárgásbarna, az 5–11. íz legalább a csúcsán szurokfekete. A hátoldal pontozása közepesen erős. Az előhát szurokbarna vagy fekete, oldalai szélesen vörösesbarnák. A szárnyfedő szurokbarna vagy fekete, rajta 3–3 sárga csík látható. A belső csík az alapon hirtelen kiszélesedik, nem az elülső éltől indul. A második csík a csúcs előtt szélesedik ki, az alapon összeolvad a legszélső csíkkal. A hasoldal fekete, az előmell és a szárnyfedő mellfedője vörösesbarna. Az utómell és a hátsó csípő pontjai nagyon durvák. A lábak vörösesbarnák. A hímek mellső karmai egyenlők, az elülső karom széles csúcs előtti fogat visel. A hímek hátsó lábszárának belső oldala középtájon erősen kiszélesedik.
A G. bilineatus-tól legegyszerűbben szárnyfedőjének nem alapról induló belső sárga csíkjai alapján választhatjuk el.
Egész Európában elterjedt, de a déli területeken ritkának számít. Keleten a Kaukázusig ismert. Főképp szegélynövényzetben gazdag, iszapos vagy agyagos aljzatú sekély vizekben él, kedveli a mocsaras területeket is. Hazánkban nem ritka.
A test hossza 2,1–2,4 mm, alakja hosszúkás-ovális, legnagyobb szélessége a szárnyfedő közepén mérhető. A fej szurokbarna vagy fekete, a toroklemez vörösesbarna. A csáp igen rövid, alapja sárgásbarna, az 5–11. íz legalább a csúcsán szurokfekete. A hátoldal pontozása közepesen erős. Az előhát szurokbarna vagy fekete, oldalai szélesen vörösesbarnák. A szárnyfedő szurokbarna vagy fekete, rajta 3–3 sárga csík látható. A belső csík az alapon hirtelen kiszélesedik, nem az elülső éltől indul. A második csík a csúcs előtt szélesedik ki, az alapon összeolvad a legszélső csíkkal. A hasoldal fekete, az előmell és a szárnyfedő mellfedője vörösesbarna. Az utómell és a hátsó csípő pontjai nagyon durvák. A lábak vörösesbarnák. A hímek mellső karmai egyenlők, az elülső karom széles csúcs előtti fogat visel. A hímek hátsó lábszárának belső oldala középtájon erősen kiszélesedik.
A G. bilineatus-tól legegyszerűbben szárnyfedőjének nem alapról induló belső sárga csíkjai alapján választhatjuk el.
Egész Európában elterjedt, de a déli területeken ritkának számít. Keleten a Kaukázusig ismert. Főképp szegélynövényzetben gazdag, iszapos vagy agyagos aljzatú sekély vizekben él, kedveli a mocsaras területeket is. Hazánkban nem ritka.
Forrás: CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae,
Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási
Intézet, Budapest, 277 pp.
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben