• A perem széles, belső szegélye nem, vagy befelé alig ívelt. Az oldalsó tarajok elérik vagy nagyon megközelítik a peremet.
    • A radiusmedia a középmező közepén és a cubitusszal való találkozásánál levő sötét foltoknál enyhén, de jól láthatóan felemelkedik. Széles tojásdad poloska. Feje fekete, rajta 3 sötétbarna tövis van, a homloktövis gyakran alig kivehető, apró. A csápok sárgák, 4. ízük vége sötétbarna. Az előhát fényes fekete, pereme, nyúlványa és a nyakhólyag sárga vagy sárgásbarna. A csipkézet egyes erei sötétbarnák. A szegélymező szemei nagyok, az oldalmező 3-4-soros. A radiusmedia tövén nincs sötét folt, a középmező erősen homorú. A hártyán elmosódó sötét folt van. 3-3,8 mm.

    • Egész Európában elterjedt, hazánkban is mindenfelé előfordul, gyakori. Mocsaras, nedves réteken, liget- és láperdőkben fordul elő. Ismert hazai tápnövényei a fekete nadálytő (Symphytum officinale) és a komló (Humulus). Kifejletten telel át, erős rajzása májusban kezdődik, és szeptemberig tart (= symphyti VALLOT, 1829) - nadálytő-csipkéspoloska


      humuli (FABRICIUS, 1794)
    • A radiusmedia mentén vannak sötét foltok, de nem emelkedik fel.
    • Az oldalsó tarajok a perem belső széle mellett haladva előrefelé erősen összetartanak, úgyhogy képzeletbeli meghosszabításuk a középső tarajt a peremek közepénél metszi. A szegélymező 1-soros. Sárgásszürke színű, feje fekete, 3 apró tövise világosbarna. A csápdudorok világosak, a csápok.sárgásbarnák, 4. ízük vége fekete. A hátoldalra hajló percrnek elérik vagy megközelítik a középső tarajt; az előhát felületét a peremek néha teljesen fedik. Az oldalsó tarajok alacsonyak, nem csipkézettek. A félfedők hálószemei áttetszők, az erek részben sötétek. Az oldalmező 2-3-, a középmező 3-5-soros. A radiusmedián 3 sötét folt van. 2-2,5 mm.

    • Keletmediterrán faj. Országunkban az Alföldről (Buj, Dabas, Konyár, Szeged), Budáról és Gödöllőről került elo. Mocsarakban, mocsárréteken, liget- és láperdokben él. Tápnövényei a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) és a nadálytő (Symphytum). Kifejletten telel át, imágóit júniustól szeptemberig fogták.


      platyoma (FIEBER, 1861)
    • Az oldalsó tarajok párhuzamosak, vagy úgy tartanak össze, hogy képzeletbeli meghosszabbításuk a középső tarajt nem metszi. A szegélymező néha szabálytalanul 2-soros lehet.
    • A szélső tarajok nem magasak, de jól láthatóan csipkések, 1-sorosak, előrefelé enyhén összetartanak.
    • 2,4-2,9 mm nagyságú, az oldalmező 2-, vagy részben, esetleg végig 3-soros. A 3. csápíz nincs háromszor olyan hosszú, mint a 4. íz. Hosszúkás tojásdad, hátoldala szürkésbarna. A fej fekete, rajta 3 tövis van, de esetleg csak 2 vehető jól ki. A tövisek sárgák vagy barnák, a homloktövis esetleg fekete. Az előhát barna vagy fekete, a perem, a nyakhólyag és a nyúlvány sárgásszürke. A szárnyfedő erei néhol feketék. A szegélymező 1-2-, az oldalmező végig 2-soros.

    • Dél-európai, mediterrán faj, néhány hazai példánya a Dunántúlról került elő. Tápnövénye a kígyószisz (Echium). Imágóit nyáron fogták.


      putoni (MONTANDON, 1895) akt.:       nassata - szerk.
    • 2,7-3,2 mm nagyságú, az oldalmező 3-, esetleg 4-soros. A csáp 3. íze több mint háromszor olyan hosszú, mint a 4. íz. Az előző fajhoz (putoni - szerk.) nagyon hasonló, attól nehezen különböztethető meg.

    • Mediterrán faj, hazánkban néhány példányát találták (Budapest). Eddig ismert tápnövényei nálunk nem élnek.


      nassata (PUTON, 1874)
    • A szélső tarajokat csak 1-1 alacsony kitinléc alkotja, sohasem csipkézettek, csaknem párhuzamosak.
    • Az előhát ugyanolyan színű, mint a perem és a félfedők, csak elöl, a nyakhólyag mögött fekete. A csápok 1. íze barna. Barna, tojásdad, a fej és a csáp 4. ízének a vége fekete. Csáptőtövisei aprók, vörösesbarnák vagy sárgák. Az oldalsó tarajok párhuzamosak. A hátoldal többé-kevésbé egyszínű, csak a radiusmedián és az előhát nyúlványának végén vannak sötétebb foltok, a radiusmedia tövén nincs folt. A szegélymező 1-, legelöl és 3. negyedében 2-, az oldalmező 3-4- soros. A középmező csaknem sík. 2,6-3,1 mm.

    • Észak- és Közép-Európában elterjedt faj, nálunk még nem találták. Mocsarakban, nedves réteken él. Tápnövénye a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris). Imágói külföldi adatok szerint júniustól szeptemberig rajzanak (= humuli non FABRICIUS)


      [convergens (HERRICH-SCHAFFER, 1839)] akt.:       convergens - szerk.
    • Az előhát fekete, a peremek és a szárnyfedők barnák. A csáp 1. íze fekete, mint a fej. A csáptőtövisek, ha nagyon kicsik és sötétek is, általában láthatók. Homloktövise és tarkótövisei nincsenek. A peremek belső szegélye megközelíti, esetleg el is érheti a középső tarajt. A szegélymező 1-, az oldalmező 4-, a középmező 4-5-soros. A radiusmedián gyakran 3 folt van. A comb töve fekete, a vége sötétbarna, vöröses. 2,4-2,8 mm.

    • Közép- és Észak-Európában honos, hazánkban főleg a nyugati országrészben gyűjtötték. Nálunk is élő ismert tápnövénye a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris). Kifejletten telel át, imágói március végétől rajzanak nyár végéig.


      lupuli (HERRICH-SCHAFFER, 1839)
    • A perem a hátoldalra hajlik, keskeny, belső szegélye homorúan ívelt (). A szélső tarajok olyan messze végződnek a peremtől, mint annak szélessége. Tojásdad, barna, fekete foltos poloska (). A fej, a csáp 1., 2. és 4. íze, valamint az előhát fekete. A fejen nincsenek tövisek. A peremek sárgák vagy barnák, a tarajok nagyon alacsonyak, a szélsők rövidek. Az előhát nyúlványának vége sötét, előtte a tarajok mentén 3 világos folt van. A radiusmedián 2 sötét sáv húzódik, ezek áthaladnak a középmezőn, és elérik a cubitust. A hártyán is van 1 elmosódó sötét folt. A szegélymező 1-, elöl és a középmező mögött szabálytalanul 2-soros. A comb töve fekete, a vége sárgásbarna. 2,6-3,3 mm.

    • Euroszibériai faj, hazánkban mindenfelé előfordul, igen közönséges. Parlagokon, legelőkön, szántókon, gyomtársulásokban él. Tápnövényei az orvosi atracél (Anchusa officinalis), a közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), a magas kígyószisz (Echium italicum = altissimum), a terjőke-kígyószisz (E. vulgare), a farkasszem (Lycopsis arvensis), a tüdőfű (Pulmonaria) és a nadálytő (Symphytum). Kifejletten telel át, az áttelelt nemzedék márciustól rajzik, leginkább májusban. Második nemzedéke júliustól szeptemberig található - kígyószisz-csipkéspoloska


      echii (SCHRANK, 1781)