• A test legfeljebb 4,5-szer hosszabb, mint amilyen széles, a félfedők felülete matt. Az 1. csápíz ugyanolyan hosszú, vagy rövidebb, mint a fej. A membrán legfeljebb kétszer hosszabb a szélességénél. A félfedő rendszerint legalább valamivel rövidebb, mint a potroh, a membrán kevéssé nyúlik túl a potroh végén. Lábaik viszonylag rövidek és vastagok (1. alnem: Nabis s. str.).
    • Előhátuk hosszabb, mint amilyen széles, testük zömökebb, a potroh közepe szembetűnően szélesebb a többi részénél, a potroh ezért ovális (rugosus-csoport). A következő fajcsoport rövid szárnyú alakjai gyakran közel állnak ezekhez a fajokhoz, azok félfedőjén azonban - legalább a csúcsi részen - fekete pettyecskék vannak, előhátuk pedig legalább ugyanolyan széles, mint amilyen hosszú. Az itt következő fajok félfedőjén úgyszólván soha sincs fekete pettyezet.
    • Potrohvégük lemetszett: hímek.
    • A paramer korongja és nyele egyenlő hosszú (). A paramer kicsiny, nyele jóval hosszabb, mint amilyen széles. Az elülső rész visszahajló pereme kissé hátrafelé ívelő. A nyél belső oldalának nyúlványa kicsiny. Színezete olyan, mint a nőstényé. 5,5 - 6,5 mm.

    • Egész Európában és Szibériában is előfordul. Északi faj, Európa középső és déli területein ritka, hazánktól északra gyakori, nálunk nem ritka. Magyarországon az Alföld kivételével szinte mindenünnen előkerült, de csak a domb- és hegyvidékeinken gyakori. A párás, hűvös élőhelyeken füves helyeken fordul elő. Április végétől október elejéig található, augusztusban a leggyakoribb (= Camerani Noelli)


      brevis SCHOLTZ ♂
    • A paramer korongja jóval hosszabb, mint a nyele (). A paramer sokkal nagyobb, mint az előző fajé, nyele alig hosszabb, mint amilyen széles. Nyelének belső oldalán, alul hatalmas, kivájtnak látszó nyúlvány van (). Színezete megegyezik a nőstényével. 6,5 - 7 mm.

    • Európában mindenütt megtalálható. Európa középső területein gyakoribb, mint északon vagy délen. Hazánkban az országnak szinte minden vidéken megtalálták, de csak a domb és hegyvidékeken gyakori. Erdei állat, ritkás erdőkben, erdőtelepítésekben, ligetekben füves helyeken él. A párás, félárnyékos környezetet kedveli. Április közepétől október végéig gyűjtötték, májusban a leggyakoribb.


      rugosus L. ♂
    • Potrohvégük elkeskenyedő: nőstények.
    • Az 1. csápíz legfeljebb másfélszer hosszabb az összetett szemek közötti legkisebb távolságnál. Az elülső csípő oldalsó felületén kisebb-nagyobb fekete vagy sötétbarna folt van, olykor az egész csípő fekete. Az elülső comb külső felülete több sötétbarna vagy fekete rajzolatot visel, mint a következő faj (rugosus - szerk.), a comb külső felülete gyakran egészen fekete. Teste sötétbarna, fejének oldalán fekete középrajzolat, előhátán hosszanti sötétszürke sávok, elején pedig hurokszerű, fekete vonalakból álló rajzolat van. A félfedők szalmasárgák, az erek mentén csak ritkán van kevés sötét behintés. A félfedőkön három sötét foltocska van. Potrohának hátoldala a connexivum kivételével fekete, hasoldalán széles oldalsávok húzódnak, a mell-lemezek jelentős része fekete. Az elülső comb külső oldala néha szinte teljesen világos, csak apró harántsávocskák látszanak rajta. Ezek gyakran részben összeolvadnak és előttük kerek foltocskasor jelenik meg. A kerek foltok hosszanti vonallá egyesülhetnek. A vonal és a sáv gyakran összeolvad, ilyenkor terjedelmes fekete folt keletkezik az elülső comb külső oldalán. A rövid szárnyú alak szárnya valamivel rövidebb, a ritka teljes szárnyú alaké kissé hosszabb a potrohnál. 6-6,5 mm
    • brevis SCHOLTZ ♀
    • Az 1. csápíz közel kétszer hosszabb a szemek közötti legkisebb távolságnál. Az elülső csípő sötét folt nélküli, egészen kivételesen apró sötétbarna (de nem fekete!) folttal. Elülső combjának harántsávjai vékonyabbak és sohasem folynak össze egységes folttá. Színezete az előzőéhez hasonló, de valamivel világosabb. Potrohának hátoldala rendszerint fekete, a kevésbé pigmentált példányoké azonban világosabb, középen és a connexivum mentén rendszerint piros csíkkal. Ezt egyes szerzők rendszertani értékűnek vélik (f. pallididorsum REUT.), de mivel fiziológiai okok következménye, nincs rendszertani értéke. 6 - 7 mm.
    • rugosus L. ♀
    • Előhátuk valamivel rövidebb, mint amilyen széles, testük megnyúltabb, a potroh közepe kevésbé szélesedő (ferus-csoport).
    • Potrohvégük lemetszett: hímek.
    • A paramer korongja ellipszis alakú, felső részén fogat visel, elülső része visszahajló képlet nélküli (). A nyél végének belső (takart) oldalán tompa nyúlvány van. A következőknél világosabb faj, színezete és szőrözete olyan, mint a nőstényé. 7 - 8,5 mm.

    • Európa északi és középső részeiben él, megtalálták a Bajkálon túl és Mongóliában is. Európa legészakibb területein, Svédországban és Norvégiában a nem egyetlen képviselője. Magyarországon mindenütt közönséges, a magasabban fekvő területeken kevésbé gyakori. Napsütötte élőhelyeken, fűféle növényzeten és kultúrnövényeken található. Különösen lucernásokban és gabonatáblákban tömeges, a kártevők korlátozásában lényeges szerepe van. Áprilistól októberig gyűjtötték. Az áttelelt állatok rajzásmaximuma június végén, az új nemzedéké júliusban, mutatkozik. Imágó alakban telel - közönséges tolvajpoloska


      ferus L. ♂
    • A paramer korongja nem ellipszis alakú, felső része fog nélküli. Elülső része visszahajló képlettel. A korong félkör vagy körszelet alakú ().
    • A paramerkorongja jóval hosszabb, mint amilyen széles ().
    • A paramer korongjának vége feltűnően hajlott (), a félfedők csúcsi mezőjének szőrözete olyan, mint a ferus L. fajé (). Világosabb színezetű faj. 7-8 mm.

    • Dél-Európában: Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban és Jugoszlávia déli részein él. Meleg- és szárazságkedvelő faj. Hazánkban még nem találták, de déli területeinken előfordulása esetleg lehetséges.


      [      provencalis REM.] ♂
    • A paramer korongjának vége keskenyedő, de nem hajlott (), a félfedők csúcsi mezőjének szőrözete olyan, mint a pseudoferus REM. fajé (). Sötétebb színezetű faj. 7-8 mm.

    • Közép- és Dél-Európában, Kisázsiában és a Kaukázusban él. Szibériában, Mongóliában, Madzsúriában és Kínában alfaja helyettesíti. Magyarországon mindenütt előfordul. Az Alföldön a legközönségesebb, a Dunántúlon, különösen a csapadékos nyugati övezetben és a hegyvidékeken kevésbé gyakori. Kultúrnövény- állományokban - különösen lucernásokban - tömeges, hasznos ragadozó faj. A ferus-csoport fajai közül hazánkban ez a faj a legkevésbé közönséges. Májustól november közepéig gyűjtötték, május végén, július végén és október közepén rajzási csúcsa mutatkozik. Egy nemzedéke fejlődik, imágó alakban telel (= feroides REM.)


      punctatus COSTA ♂
    • A paramer korongja közel félkör alakú (), alig hosszabb, mint amilyen széles, sokszor szélesebbnek látszik, mint amilyen hosszú. A nyél az előző fajokénál terjedelmesebb. A csúcsi visszahajló képlet mögött kicsiny kiemelkedés van, amely azonban nehezen vehető észre. Színezete az előzőével (punctatus - szerk.) megegyező és a nőstényéhez hasonló. 7-9,5 mm.

    • Európai faj, a kontinens déli részén az Azori-szigeteken, Kisázsiában és Északkelet-Iránban alfajai helyettesítik. Európában, így hazánkban is a legelterjedtebb és a legközönségesebb Nabis-faj. Hazánk minden tájegységében közönséges. Lágyszárú növényeken, füves helyeken, lucernásokban és egyéb kultúrnövények állományában egyaránt megtalálható. Hasznos ragadozó, tömeges jelenléte miatt különösen lucernásainkban jelentős. Áprilistól november végéig gyűjtötték. Imágó alakban telel, évente 1 nemzedéke fejlődik. Május közepén, július végén és szeptember közepén a legtömegesebb


      pseudoferus REM. ♂
    • Potrohuk vége elkeskenyedő, nem lemetszett: nőstények. Elkülönítésük nehéz, egyetlen biztos bélyegük a szőrözet sűrűségének különbsége. Ez azonban csak bizonyos gyakorlat megszerzése után ad módot a meghatározásra. Tanácsos ezért e tulajdonságot az ivarszerv alapján biztosan elkülöníthető hímeken tanulmányozni, s a nőstények meghatározását csak ez után végezni.
    • A félfedők csúcsi mezőjének szőrözete sűrű, a szőrök száma meghaladja az ötvenet (). A szőrök eredési helyét csak egészen kivételesen veszi körül fekete színezet. A félfedőkön rendszerint csak a belső szélhez közelebb eső erek környéke sötét árnyalatú, a többi rész egyszínű szalmasárga. Előháta valamivel szélesebb, mint a következő fajoké, toroktájéka világos. 1. csápíze valamivel rövidebb mint a feje. Alapszíne szalmasárga, valamivel világosabb, mint a következő fajoké. Fejtetőjén és homlokán fekete középsáv húzódik, amely az előháton és a pajzson is folytatódik. Fejének szemek mögötti oldala fekete. Az előhát elülső részének középsávja elöl szélesebb, mint hátul, az elülső rész két oldalán rendszerint széles, sötét sáv húzódik. Az elülső és a középső rész sávjai között jellegzetes, hurokszerű fekete rajzolatok vannak. A félfedőkön három sötét foltocska látható, a membrán erei halványbarnák. A mell-lemezek túlnyomó része fekete. Lábai apró barna foltokkal, combjai harántsávokkal. A potroh hátoldala rendszerint fekete, de néha részben sárgásbarna. A hasoldalon széles oldalsó és keskeny középsáv húzódik, ritkán az egész hasoldal szalmasárga. Teljes szárnyú faj (). (A hazánkból eddig nem ismert proven- calis REM. nősténye a ferus L. nőstényétől nem különíthető el.) 7-8,5 mm
    • ferus L. ♀
    • A félfedők csúcsi mezőjének szőrözete ritkább (), a szőrök száma nem éri el a negyvenet. A szőrözet sűrűsége változó, általában feltűnően ritkább, mint az előző fajé. A szőrök rendszerint apróbb- nagyobb szürke foltok közepéből erednek. Ezek a foltok gyakran a félfedők külső felének egész felületén megtalálhatók, máskor a csúcsi mezőre szorulnak vissza, igen ritkán teljesen hiányzanak. A félfedők ereit rendszerint sötét behintés kíséri. A toroktájék fekete középsávot, vagy ék alakú foltot visel, igen ritkán szinte teljesen világos, máskor azonban teljesen fekete. Előháta valamivel keskenyebb, mint az előző fajé. (ferus - szerk.) Színezete eléggé változó, az előző fajéhoz hasonló, de valamivel sötétebb. Teljes szárnyú alakja közönséges, rövid szárnyú alakja igen ritka. Az itt következő két faj nőstényeit nem tudjuk szétválasztani. A punctatus COSTA első csápíze valamivel hosszabb, a különbség azonban olyan kicsiny, hogy nem teszi lehetővé a két faj elkülönítését. 7 - 8,5 mm
    • pseudoferus REM. ♀ és punctatus COSTA ♀
    • A test igen keskeny és hosszú, 6 - 7-szer hosszabb a szélességénél. A félfedők zsírfényűek. Az 1. csápíz hosszabb, mint a fej, a membrán 2,5-szer hosszabb, mint amilyen széles (2. alnem: Tropiconabis Kerzh.). A hím paramerje kicsiny (), a korong csak valamivel hosszabb, mint a nyél. A félfedő olyan hosszú, mint a potroh, a membrán messze túlnyúlik a potrohon. Lábai hosszúak, vékonyak, feje megnyúltabb, szemei kisebbek, mint az előző fajokéi. Teste világos szalmasárga, fején a pontszemek előtt két rövid vonal, előhátának középsávja, elülső részének rajzolatai, valamint melloldalának foltjai sötétbarnák. Pajzsán U alakú sötétbarna mező van. A félfedőkön 3 barna folt látszik. Szőrözete igen finom és ritka. 9 - 10,5 mm.

    • Melegkedvelő szubtrópusi faj. Európa déli részein. Észak-Afrikában, Kis- ázsiában, Indiában, Ausztráliában és az Etióp faunaterületen él. Európában ritka. Faunaterületünkön eddig mindössze két helyen, Novi és Kecskemét mellett találták. Május közepén gyűjtötték.


      capsiformis GERM.