Aelia

Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.

- A középső és a hátulsó comb alulsó oldalán 2-2 fekete pont látható. A coriumon nincs fekete hosszanti sáv (). Az előháton csak a középső borda emelkedik ki, a 2 oldalsó széles és lapos. Az ívelt pofák elöl kissé befűződtek (). A csápok sárgák, a 2 utolsó íz barna. 8-9 mm.
- Az egész palearktikumban elterjedt, az északi vidékeket kivéve. Faunaterületünkön mindenütt előfordul, gyakori. Leginkább fűféléken él, található továbbá még Thymus-, Achillea-, Solidago-, Verbascum-, Avena-, Festuca-, Pinus-, Populus- és Belula-féléken. (IlI-IX.)
  Aratás után az ivarérett példányok a gabonatáblákról fás vagy bokros helyekre költöznek, és rendszerint az avarba bújva ott töltik a nyár második felét, az őszt és a telet. Az összes kalászosokat megtámadja, de legerősebben az őszi és a tavaszi búzát, valamint a rozsot károsítja. Az Eurygaster nem fajaihoz hasonlóan tavasszal, a szárbaszökés időszakában az őszi gabonán tehet jelentős kárt, a bokrosodás idején pedig a tavaszi gabonán. A szúrás a kalászolás előtt a levél-, illetve vezérhajtás pusztulását okozza, és így az ún. fehérkalászúságot hozza létre. A viaszérés ideje előtt megszúrt szem elszárad, a szúrás helyén pedig sötét folt támad. Az ellenük való védkezés lehet mechanikai (poloskafogógép), vegyi (nátrium- és káliumarzenit, mész), vagy biológiai (tyúkokkal való felétetés, tojásparaziták alkalmazása) - szipolypoloska, gabonaszipoly
  
  acuminata L.
- A középső és a hátulsó comb alulsó oldalán csak 1-1 nagy, fekete pont van, vagy az is hiányzik.
- A coriumon a világos sugárér belső oldalán fekete csík húzódik. Az állat alapszíne többé-kevésbé vörhenyessárga, rajzolata egyezik az Ae. acuminata-éval, de sötétebb. A csápok sárgák, a 3. íz vége és a 2 utolsó íz barna. 8 mm.
- Európában a magas északot kivéve mindenütt előfordul, előfordul továbbá Észak-Ázsiában is. A Kárpát-medencében a ritkább fajok közé tartozik. Az Alföldről,a Magyar Középhegység dunántúli részéről és Horvátországból ismerjük. A puszta földön vagy füves erdőszéleken húzódik meg. (V—IX.)
  
  Klugi Megjegyzés: Jelenlegi neve Aelia klugii HHN. - szerk.
- A coriumon nincs fekete hosszanti csík. A test alapszíne világos sárgás barna. Az előháton 3 kérges, hátul megrövidült, hosszanti sötétebb borda van. A pofák oldalszéle egyenes, befűződés nincs rajta (). A fejpajzs, az előhát és a pajzs középső bordája erőteljes, a 2 oldal borda széles, rövid és lapos. 10-12 mm.
- Európában felbatol egész Dél-Svédországig. Faunaterületünkön meglehetősen gyakori. Főként homokos területeken tartózkodik fűféléken, és sokszor gabonaféléken is előfordul, mint az Ae. acuminata. (V-IX.) - sávos szipolypoloska, cickánypoloska
  rostrata BOH
  Változata:
  1. Egyszínű barna. Az 1. és a 2. lábpár combján 1-1 fekete pont van, a 3. lábpár combján pedig 2. - ritka. Egyetlen példányunk Soroksárról való
  ab. brunata HFY

Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben

Működéshez szükséges sütikAnalitikai sütikHozzászólás sütik

Aelia

Forrás: Cs. Dr. Halászfy Éva: Fauna Hungariae 46. füzet Poloskák II. - Heteroptera II.