• A szárnyfedők vége kívülről lekerekített, a varratszögletük is tompa . Az előtor hátát hosszú, felálló, sűrű sárgás szőrözet fedi (1. alnem: Lepturalia REITT.). - Teste fekete, szárnyfedői sárgásbarnák, legfeljebb a szárnyfedők oldalszegélye hátul és a csúcson kissé elsötétedett. Az előtor háta durván és sűrűn pontozott, töve előtt mély és széles harántbenyomattal; a szárnyfedők pontozása finomabb, mint az előtor korongján. 13-18 mm.

    • Előfordul Európa északi felében, Közép-Európa hegyvidékein és Szibériában. Faunaterületünkön eddig csak Szlovákiában (Rozsnyó) és Erdély több pontján (Kászon, Kolozsvár, Balánbánya stb.) találták, de ritka. Lárvája nyírfában él.


      [nigripes DE GEER] akt.: [      Lepturalia nigripes] - szerk.
      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Lepturalia nembe van besorolva. - szerk.

      Változata:

      1. A szárnyfedői téglavörös színűek. - Ugyancsak nagyon ritka (Rozsnyó, Túróc m., Margitfalva)
      [ab. rufipennis BLESS.]
    • A szárnyfedők vége ferdén befelé lemetszett vagy kikanyarított. külső és belső szöglete többnyire éles .
    • A hátulsó lábfej 1. és 2. ízének talpán finom, sima, fénylő hosszanti barázda húzódik (2. alnem: Pedostrangalia SOK. = Sphenalia J. & K. DAN.).
    • Az előtor háta szélesebb, mint amilyen hosszú, oldalt az elülső harmadban többnyire jól látható tompa dudorral . Feje a szemek előtt rövid és széles . A felület pontozása finom és elmosódott, a szárnyfedők pontjai kissé ráspolyszerűek. A szárnyfedők és a mell, valamint a csápok feketék, szárnyfedői gyenge kékes fénnyel, feje, előtora, potroha és lábai sárgásvörösek, de a lábszárak csücske, valamint a lábfejei sötétek. 7,5-15 mm.
    • Az előtor háta szélesebb, mint amilyen hosszú, oldalt az elülső harmadban többnyire jól látható tompa dudorral . Feje a szemek előtt rövid és széles . A felület pontozása finom és elmosódott, a szárnyfedők pontjai kissé ráspolyszerűek. A szárnyfedők és a mell, valamint a csápok feketék, szárnyfedői gyenge kékes fénnyel, feje, előtora, potroha és lábai sárgásvörösek, de a lábszárak csücske, valamint a lábfejei sötétek. 7,5-15 mm.


      Előfordul Közép- és Dél-Európában, Délnyugat-Ukrajnában és a Kaukázuson túl. Faunaterületünkön szórványosan sokfelé előfordul, különösen az alacsonyabb hegyvidék és dombvidék lomblevelű erdőiben, főleg xerotherm helyeken. Lárvája különböző lomblevelű fákban (tölgy, bükk, szil, vadgesztenye) fejlődik. Az imágó vagy a fák lombozatán, vagy virágzó cserjéken található május végétől júliusig.


      revestita L. akt.:       Pedostrangalia revestita - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Pedostrangalia nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      1. Szárnyfedői is egyszínű sárgásvörösek - A törzsalaknál nem ritkább, vele együtt fordul elő (= ferruginea MULS.)
      ab. rubra FOURCR.

      2. Szárnyfedői a tövükön feketék, a folt hátul elmosódott, majd vörösessárgák; egyebekben olyan, mint a törzsalak. - Ritka
      ab. diversipennis K. DAN.

      3. Feje és előtora fekete, szárnyfedői sárgásbarnák, hasa fekete, lábai sötétebbek, mint a törzsalak esetében. - Ritka (Budapest, Leányfalu, Siófok)
      ab. labiata MULS.

      4. Olyan, mint a törzsalak, de a fekete szárnyfedőkön elöl 1-1 nagy és elmosódott vörösesbarna folt van. - Ritka (Budapest)
      ab. rufonotata PIC

      5. Olyan, mint a törzsalak, de a fekete szárnyfedők oldalszegélye, főleg a váll mögött sárgásvörös. - Ritka (Zágráb)
      [ab. rufomarginata MULS.]

      6. Teste teljesen fekete, csak a szájrészek sárgák. - Igen ritka (Budapest)
      ab. fulvilabris MULS.
    • Az előtor háta keskenyebb, hosszabb, mint amilyen széles, oldalt az elülső harmadban kiugró tompa szöglet nélkül . Feje a szemek előtt hosszabb és keskenyebb . Az előtor töve előtti harántbenyomatot a korong kiemelkedése kettéosztja.
    • Hasa fekete, feje fekete, vörös folt nélkül, teste teljesen fekete, csak a lábszárai a végük kivételével világosabb barnássárgák. Az előtor háta finoman és sűrűn, ráspolyozottan pontozott, lesimuló sárga szőrökkel fedett. A szárnyfedők pontozása szórt, ugyancsak ráspolyszerű, de még finomabb, mint az előtoron. Az előtor háta középen, a töve előtt lapított. 12-18 mm.

    • Észak- és Közép-Európa hegyvidékein honos, de előfordul Ukrajnában és Kisázsiában is. Faunaterületünkön a Kárpátokban sokfelé előfordul, de mindenütt ritka. Lárvája valószínűleg tűlevelű fákban fejlődik; életmódját nem ismerjük. A bogár június-júliusban ernyősvirágokon figyelhető meg.


      [pubescens FABR.] akt.: [      Pedostrangalia pubescens] - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Pedostrangalia nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      1. Olyan, mint a törzsalak, teljesen fekete, de lábszárai is feketék. - Gyakoribb, mint a forma typica
      [ab. perobscura REITT.]

      2. Olyan, mint a törzsalak, de szárnyfedői sárgásbarnák, lábszárai világosak. - Nálunk ez a forma a leginkább elterjedt
      [ab. auriflua REDTB.]

      3. Olyan, mint az ab. auriflua REDTB., de a szárnyfedők tövében 1-1 sötét folt látható. - Előfordul a törzsalakkal együtt, de ritka (Gömör, Fehérpatak)
      [ab. basipuncta FLEISCH.]
    • Fekete, de a potroha és a homlok a szemek között a fejtetővel együtt vörös. Teste karcsúbb, csápja vastagabb, pontozása finomabb és szórtabb, a felület szőrözete fekete vagy barna. Az előtor háta domborúbb, töve előtt középen alig lapított. 10-15 mm.

    • Előfordul a Földközi-tenger keleti medencéjében, a Balkán-félszigeten és Kisázsiában. Faunaterületünkön eddig csak Horvátországból és a Bánságból (Cserna-völgy) került elő. Lárváját, átalakulását nem ismerjük. Az imágó ernyősvirágokon található.


      [verticalis GERM.] akt.: [      Pedostrangalia verticalis] - szerk.
      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Pedostrangalia nembe van besorolva. - szerk.
    • A hátulsó lábfej 1. és 2. íze alul egyenletesen szőrözött, fényes középbarázda nélkül (kivételesen csak a 2. íz közepéig barázdált).
    • Az előtor hátának töve előtt széles és mély harántbarázda húzódik, amely középen nincs megszakítva: az előtor elöl többé-kevésbé erősen befűződött () (3. alnem: Stenura GANGLB.)
    • Az előtor háta olyan hosszú, vagy rövidebb, mint amilyen széles a tövén.
    • Szárnyfedői egyszínű feketék vagy egyszínű vörösek, sárga vagy fekete harántcsíkok nélkül; olykor a fekete alapon elmosódó világos foltokkal, vagy vörös alapon elmosódott fekete foltokkal. Az előtor háta a hátulsó szögletektől előrefelé fokozatosan keskenyedő. Teste fekete, az előtor háta vörös, de az elülső és hátulsó szegélye gyakran fekete, az előtor háta finoman és szórtan pontozott. A szárnyfedők pontozása erősebb és sűrűbb, a közepétől fokozatosan erősödő, és egyenletesen ráspolyszerű, zsírfényű, rövid, lesimuló sötét vagy sárgás szőrözettel. 18-27 mm.

    • Előfordul Európa hegyvidékein, a Szovjetunió európai részében, a Kaukázusban, valamint a Távol-Keleten Észak-Mongóliától Japánig. Faunaterületünkön az Északkeleti-Kárpátokban, a Bánságban (Herkulesfürdő) és Horvátországban (Papuk-hegység) találták. Lárvája a lomblevelű fák kérge alatt él, valószínűleg juharfában. A bogár június-júliusban virágokon található.


      [thoracica CREUTZ.] akt.: [      Leptura thoracica] - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Leptura nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      1. Olyan, mint a törzsalak, fekete, és az előtor háta vörös, de a szárnyfedők töve és az elülső combok külső oldala vörös. - Ritka (Paszika)
      [ab. basalis PLAV.]

      2. Olyan, mint a törzsalak, fekete, és az előtor háta vörös, de a szárnyfedők töve és a pajzsocska körül sötétvörösen szegélyezettek. Az előtor háta elöl és hátul feketén szegélyezett, hátul egy villás középvonal fekete. - Ritka (Borzsava)
      [ab. Roubali JEŠATKÓ]

      3. Olyan, mint a törzsalak, fekete, és az előtor háta vörös, de a tor elülső és hátulsó szegélye fekete. A szárnyfedők válla elmosódottan vöröses, az elülső combok vége és a lábszár világos, a szárnyfedők töve sárgásan, egyebütt sötéten szőrözött. Ritka (Borzsava, Gyertyánliget)
      [ab. Jurečeki JEŠATKÓ]

      4. Teste narancsvörös, de a feje, a csápok nagy része, a mell és a lábak részben feketék. - Herkulesfürdő
      [ab. heros REITT.]

      5. A szárnyfedők sárgásvörösek sárga szőrözettel, a varrat mellett elkülönített hosszanti fekete sávval, amely a középen hátrafelé horogszerűen behasított, de a csúcsot nem éri el. Lábai vörösek. - Ritka (Borzsava)
      [ab. Anniae JEŠATKÓ]

      6. A szárnyfedők vörösesbarnák, lant alakú barna sávval, amely a csúcsig terjed. Alul fekete, lábai sárgásvörösek, csápjai részben barnák. - Ritka (Borzsava)
      [ab. Obenbergeri JEŠATKÓ

      7. Olyan, mint az ab. heros REITT., de a homlokon 2 vörös folt van, a halánték a szemek mögött és a homlok a csápgödrök előtt vörös. - Ritka (Ung-völgy)
      [ab. rubromaculata PLAV.]

      8. Teste fekete, az előtor háta vörös, fekete szegéllyel és a pajzsocska előtt 2 hosszúkás fekete folttal. A lábszárak és lábfejek vörösek, az elülső és középső combok részben vörösek. A fekete szarnyfedőket sárga szőrözet borítja. - Ritka (Paszika)
      [ab. stictipes HEYR.]
    • Szárnyfedői feketék, sárga harántcsíkokkal, vagy sárgák, fekete harántcsíkokkal; ezek gyakran foltokra osztottak. Az előtor háta a hátulsó szögletektől majdnem a közepükig párhuzamosak, elöl mélyen befűződöttek.
    • Az előtor hátát elöl is, hátul is, valamint a halántékot sűrű, lesimuló, aranysárga szőrözet fedi. Teste fekete, csápjai feketék (♂) vagy sárgásvörösek (♀), szárnyfedői sárgásvörösek 3 rézsútos fekete harántcsíkkal és fekete csúccsal. Lábai feketék, részben sárgásvörös combokkal és lábszárakkal (♂), vagy sárgásvörösek, fekete combtővel (♀). A szárnyfedők fekete harántcsíkjai a varrattól az oldalszélig terjednek . 12-23 mm.

    • Előfordul Közép- és Dél-Európában és Délnyugat-Ukrajnában. Faunaterületünkön a hegyvidék lakója, szórványosan sokfelé gyűjtötték, de ritka. Lárvája bükkben, gesztenyében, égerben, nyírben, dióban, fűzben és nyárfélékben fejlődik. Főleg öreg rönkökben és évek óta heverő száraz törzsekben található. Az imágó júniustól augusztusig rajzik, előszeretettel tartózkodik virágokon, főleg bodzán.


      aurulenta FABR. akt.:       Leptura aurulenta - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Leptura nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      A szárnyfedők rajzolata változó       , amennyiben a fekete harántsávok különbözőképpen megszakadhatnak vagy kiterjedtebbek. A változatai közül csak az ab. lugdunensis PIC gyakori, a többi mind ritka vagy nagyon ritka. A változatok a törzsalakkal együtt fordulnak elő:

      1. ab. bidivisa PLAV. (L); 2. ab. Desiderii HEYR. (M); 3. ab. subreducta PIC (N); 4. ab. Burglini PODANY (O); 5. ab. lugdunensis PIC (P); 6. ab. Viturati PIC (Q); 7. forma typica (R); 8. ab. algerica PIC (S) és 9. ab. Mesmini PIC (T).
    • Az előtor hátát sárga vagy szürkés, a halántékot barna vagy fekete szőrök fedik, az előtor elülső és hátulsó szegélye mentén a szőrözet nem tömörül sűrű szőrbojtba. Teste fekete, szárnyfedői sárgák vagy sárgásbarnák, 3 fekete harántcsíkkal és fekete csúccsal, a varrat is végig fekete, valamint a tőszegély és a váll csúcsa, úgyhogy a tőszegély a vállnál az 1. fekete harántsávval összekötött. 11 -A 19 mm.

    • Előfordul egész Európában és Szibériában, keleten Észak-Koreáig és a Szahalin-szigetekig, délen Észak-Mongóliáig. Faunaterületünkön a hegyvidéken elterjedt és nem ritka, az alföldön ritka (Makó, Kalocsa, Bátorliget, Vörs). Lárvája polifág, főleg lomblevelű fákban fejlődik (éger, fűz, nyír, nyár, som stb.), öreg rönkökben, kiszáradt törzsekben található. Az imágó június végétől augusztusig rajzik, s főleg ernyősvirágokat kedvel.


      quadrifasciata L. akt.:       Leptura quadrifasciata - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Leptura nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      A szárnyfedők rajzolata igen változékony, s azokat a       szemlélteti. Valamennyi között leggyakoribb a törzsalak, a változatok között pedig az ab. divisa PLAV. és ab. Kolosovi PLAV., a többi változat ritka vagy nagyon ritka. Faunaterületünkön eddig csak a következő sorszámú változatok kerültek elő: 1., 2., 3., 5., 6., 10., 11., 15., 20., 26., 27., 30., 31., 32., 35., 37., 38., 39., 45., 47.

      1. ab. Heyrovskyana JEŠATKÓ (A); 2. ab. dichroa JEŠATKÓ (B); 3. ab. vihorlatensis HEYR. (C); 4. ab. semibrunnea KUDLA (D); 5. ab. morvandica PIC (E); 6. ab. carpathica HEYR. (F); 7. ab. Hlávkai JEŠATKÓ (G); 8. ab. bidivisa SCHMIDT (H); 9. ab. latifasciata TEN. (I); 10. ab. Sekerai KUDLA (J); 11. ab. inexpectata PODANY (K); 12. ab. Smetanai HEYR. (L); 13. ab. Plavilščikovi KOL. (M); 14. ab. Podanyi HEYR. (N); 15. ab. benedicta PIC (O); 16. ab. Lekeši HEYR. (P); 17. ab. moravica KUDLA (Q); 18. ab. posticemaculata HEYR. (R); 19. ab. multidivisa KUDLA (S); 20. ab. notatipennis PIC (T); 21. ab. Roubali PODANY (U); 22. ab. pseudomultidivisa HEYR. (V); 23. ab. tridivisa PLAV. (W); 24. ab. Niedli PODANY (X); 25. ab. nova PODANY (Y); 26. ab. ruthena ROUBAL (Z); 27. ab. Guillemoti DESBR. (AA, AC); 28. ab. Tixieri PIC (AB); 29. ab. Josephi ŠTUSÁK (AD); 30. ab. abbreviata GABR. (AE-AF); 31. ab. brachysticta HEYR. (AG); 32. ab. divisa PLAV. (AH-AI); 33. ab. infrequens KUDLA (AJ); 34. ab. divisa PLAV. (AK); 35. ab. Ješatkoi HEYR. (AL); 36. ab. abrupta KUDLA (AM); 37. ab. Kolosovi PLAV. (AN); 38. ab. Balthasari HEYR. (AO); 39. forma typica (AP); 40. ab. posticeconfluens KUDLA (AQ); 41. ab. posticeplagiata PLAV. (AR); 42. ab. decemsignata PLAV. (AS); 43. ab. mosquensis PLAV. (AT-AU); 44. ab. Čejkai HEYR. (AV); 45. ab. brunneonotata HEYR. (AW); 46. ab. eibessensis PIC (AX); 47. ab. lugubris SAHLB. (AY); 48. ab. sexpunctata PLAV. (AZ); 49.ab. quadripustulata PLAV. (BA); és 50. ab. Melgunovi JACOBSON (BB).
    • Az előtor háta hosszabb, mint amilyen széles a tövén.
    • Az előtor hátának oldalán jól látható tompa dudorodás emelkedik ki jóval a közepe előtt . A hímek hátulsó lábszárának belső oldalán a közepe táján és a vége előtt éles fogacska van, és ezek között a lábszár fogacskázott . A mellvég közepén a hímeken 1-1 rövid, bordaszerű kiemelkedés húzódik. Teste fekete, a csápok töve (a 3. íztől kezdve), a combok a hátulsó comb végének kivételével, a lábszárak a végük kivételével, a nőstényeken a potroh nagy része is sárga. Szárnyfedői sárgák fekete foltokkal és keresztsávokkal, rajzolata rendkívül variáló. A törzsalakon a csúcs, egy teljes harántsáv a hátulsó harmadban, egy nagy folt a közepe előtt a szegélyén, valamint 3 folt az elülső negyedben (1 a szegélyén, 1 középen és 1 a varraton) fekete . 14-20 mm.

    • Előfordul egész Európában, valamint Kisázsiától Szíriáig és Iránig. Faunaterületünkön nagyon elterjedt, a hegy- és dombvidék lakója, lomberdők szegélyén, erdei tisztásokon, virágzó cserjéken és főleg ernyősvirágokon közönséges. Lárvája       különböző lombosfák kérge alatt el. Az imágó júniustól augusztusig repül (= armata PREYSSL., calcarata FABR.) Tarkacsápú karcsúcincér.


      maculata PODA akt.:       Rutpela maculata - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Rutpela nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      Változatait a       szemlélteti. Valamennyi a törzsalakkal együtt fordul elő. Valamennyi között a törzsalak a leggyakoribb, a változatok között igen gyakoriak az ab. subspinosa FABR., ab. subsinuata DEPOLI, ab. binotata MULS., ab. separata KAUFM., ab. disconotata PIC., ab. undulata MULS., ab. externepunctata MULS., ab. sinuata FABR., ab. elongata DE GEER, ab. subundulata DEPOLI; a többi változat ritka vagy igen ritka. A faunaterületünkön a sok leírt fajváltozat közül még számosat nem találtak, az ábrázolt változatok közül eddig a következő sorszámúakat mutatták ki: 2., 5., 6., 8., 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 19., 20., 21., 22., 27., 28., 32., 33., 35., 36., 38., 39., 40., 41., 42.

      1. ab. reducta SCHMIDT (A); 2. ab. impunctata MULS. (B); 3. ab. dromensis PIC (C); 4. ab. pacifica PIC (D); 5. ab. pannonica KANABÉ (E); 6. ab. Veselyi HEYR. (F); 7. ab. inovecensis HEYR. (G); 8. ab. externepunctata MULS. (= scutonotata CSIKI) (H); 9. ab. extrema WAGNER (I); 10. ab. binotata MULS. (J-K); 11. ab. Machulkai HEYR. (L); 12. ab. pignetensis PIC (M); 13. forma typica (= integropunctata CSIKI) (N); 14. ab Wünschi ROUBAL (O); 15. ab. separata KAUFMANN (= divisopunctata CSIKI, punctatointegra CSIKI) (P); 16. ab. elongata DE GEER (Q); 17. ab. mimoseparata PIC (R); 18. ab. discobiinterrupta PIC (S); 19. ab. divideconjuncta PODANY (T); 20. ab. subsinuata DEPOLI (U); 21. ab. disconotata PIC (V-W); 22. ab. Nyilasi ROUBAL (X); 23. ab. Richteri HEYR. (Y); 24. ab. pseudalsatica PIC (Z-AA); 25. ab. inclusopunctata PIC (AB); 26. ab. Depolii PIC (AC); 27. ab. flavoinclusa PIC (AD); 28. ab. alsatica PIC (AE); 29. ab. praescutellaris PLAV. (AF); 30. ab. Kriecheldorffi WAGNER (AG); 31. ab. Kaufmanni PIC (AH); 32. ab. sylvestris KAUFMANN (AI); 33. ab. subspinosa FABR. (AJ); 34. ab. pseudokaufmanni HEYR. (AK); 35. ab. subelongata PODANY (AL); 36. ab. subanticeparumpunctata PODANY (AM); 37. ab. manca SCHAUF. (AN); 38. ab. Morilloni PIC (AO); 39. ab. multiguttata ROUBAL (AP); 40. ab. undulata MULS. (AQ); 41. ab. subundulata DEPOLI (AR); 42. ab. Goidanichi DEPOLI (AS); 43. ab. sinuata FABR. (AT); 44. ab. fallaciosa PIC (AU); 45. ab. luteobimaculata PIC (AV); 46. ab. Dayremi PIC (AW); 47. ab. dentatosuturalis KAUFMANN (AX); 48. ab. apicalis KAUFMANN (AY); 49. ab. Perroudi PIC (AZ); 50. ab. prebifenestrata PIC (BA); 51. ab. bifenestrata PIC (BB).
    • Az előtor hátának oldalai majdnem egyenesek, oldalt kiemelkedő (dudorodás nélkül. A hímek hátulsó lábszárán nincsenek fogak. hanem belül egy erősen hajlott él fut végig.
    • Teste fekete, szárnyfedői sárgák, fekete foltokkal vagy harántszalagokkal. Felületét, különösen az előtor hátát és a hasoldalt lesimuló aranysárga szőrözet fedi. A csápok és a lábak sárgák, a combok töve többé-kevésbé sötét (♀), vagy a csápoknak csak a vége világos, és a lábai feketék: az elülső láb részben világos (♂). Az előtor háta nagyon sűrűn, ráncosan pontozott, a szárnyfedő a vállbütyök belső oldalán hosszan, laposan benyomott. 12-16 mm.

    • Előfordul Észak- és Közép-Európában, a Kaukázusban, a Szovjetunió európai részének déli felében, valamint Szibériában, keleten Japánig. Faunaterületünkön a Kárpátok egész vonulatában megtalálható, de sehol sem gyakori. Lárvája főleg égerben fejlődik. Az imágó június-júliusban repül, virágzó Rubus-fajokon és ernyősvirágokon található.


      [arcuata PANZ.] akt.:       Leptura annularis - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Leptura nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      A szárnyfedők rajzolata nagyon variál, s ezt a 67. ábra: A-U szemlélteti. Ezek között a törzsalak a leggyakoribb: gyakori még az ab. mediodisjuncta PIC és ab. suboculata PLAV., a többi változat ritka vagy nagyon ritka. Faunaterületünkről eddig a következő sorszámú változatokat mutatták ki: 7., 8., 9., 11., 18., 19., 20.

      1. ab. Olgae JEŠATKÓ (A); 2. ab. bidisjuncta PLAV. (B); 3. ab. mimica BATES (C); 4. ab. humerodisjuncta PLAV. (D); 5. ab. subhumerifera PLAV. (E); 6. ab. anticeinterrupta PLAV. (F); 7. ab. Heyrovskyella BALTH. (G); 8. ab. mediodisjuncta PIC (H); 9. forma typica (I); 10. ab. Adámeki KUDLA (J); 11. ab. latenotata BALTH. (K); 12. ab. multiinterrupta KUDLA (L); 13. ab. mediomaculata KUDLA (M-N); 14. ab. bimaculata KUDLA (O); 15. ab. intermedia KUDLA (P); 16. ab. mediosignata KUDLA (Q); 17. ab. suboculata PLAV. (R); 18. ab. basioculata PLAV. (S); 19. ab. punctata PATK. (T); 20. ab. slovenica HEYR. (U).
    • Teste egyszínű fekete. Felszínét sötétbarna vagy fekete, a test alsó oldalát szürkés vagy sárgásfehér szőrözet fedi. Az előtor háta nagyon sűrűn és durván pontozott, a szárnyfedők pontozása a tövén olyan durva, mint az előtoron, de sokkal gyérebb és sekélyesebb, hátrafelé a pontozás fokozatosan finomabb. A szárnyfedők töve a vállon csak lapos, de nem hosszant benyomott. 12-15 mm.

    • Előfordul Európában, Ukrajnában, a Kaukázusban, Szibériában, keleten Japánig, délen Észak-Mandzsúriáig és Észak-Mongóliáig. Faunaterületünkön szórványosan sokfelé előfordul, de ritka. Magyarországon eddig csak a Fertő-tó mellől, Sopron, Zirc, Martonkáta, Debrecen, Pálháza lelőhelyekről került elő. Lárvája tölgyben, nyírben, különösen pedig égerben fejlődik, de valószínűleg más lomblevelű fában is megél. Az imágó június-júliusban virágokon található.


      aethiops PODA akt.:       Leptura aethiops - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Leptura nembe van besorolva. - szerk.

      Változata:

      1. A törzsalaktól abban tér el, hogy szőrözete a felületén nem fekete, hanem sárga - Ritka (Budapest, Lajta-hegység)
      ab. Letzneri GABR.
    • Az előtor hátának töve előtt sekély harántbarázda húzódik, amelyet középen a hát domborodása megszakít ; az előtor elülső pereme szegélyezett, de oldalt nem befűződött (4. alnem: Strangalia s. str.)
    • A fej és az előtor háta, valamint a csápok és a mell is fekete.
    • Az előtor háta durván és sűrűn pontozott, a pontok érintkeznek egymással, vagy a köztük levő közterecskék sokkal keskenyebbek, mint maguk a pontok. Potroha egészen fekete, teste fekete, szárnyfedői téglavörösek, de a varraton egy széles és a pajzsocskát el nem érő közös folt, továbbá a szárnyfedők vége fekete (♀) , vagy szárnyfedői barnássárgák, a csúcsuk fekete, a varrat és az oldalszegély nagyon keskenyen feketén szegett (♂) . 7-9 mm.

    • Előfordul Európa nagy részében, Szibériában, keleten egészen Észak- Mongóliáig. Faunaterületünkön mindenfelé elterjedt és közönséges, de inkább a hegy- és dombvidéken található. Lárvája a tölgy, a juhar és a zanót fájában fejlődik, de tűlevelű fák ágaiban is megél. Az imágó május végétől szeptemberig mindenféle virágon, főleg ernyős- és fészkesvirágokon található - Feketevégű karcsúcincér.


      melanura L. akt.:       Stenurella melanura - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Stenurella nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      1. A nőstények szárnyfedőin olykor a fekete szín kiterjedtebb, a varrat fekete foltja szélesebb, körülöleli a pajzsocskát is       . - Gyakori
      ab. latesuturata PIC ♀

      2. Olykor a ♀ hasa, főleg a potroha világosabb barna, lábai és csápjai is barnák, a lábszárai még világosabbak. - Ritka (Dognácska)
      [ab. tibialis J. FRIV. ♀]
    • Az előtor háta finomabban és gyérebben pontozott, a pontok közterei olyan szélesek, mint maguk a pontok. Potroha részben vagy egészen vörös.
    • Teste fekete, de szárnyfedői téglavörösek, fekete csúccsal és egy nagy, a varrat felé szélesedő harántcsíkkal a közepe mögött , valamint részben vörös potrohhal (♀), vagy világosabb vörösesbarna, keskeny fekete csúcsszegéllyel és elmosódott, keskeny varratszegéllyel, továbbá nagy részben vörös potrohhal (♂). A melltő oldallemezei sűrűn pontozottak, a csípők magasságában nincs tükörfoltja. Szőrözete lesimuló, vörhenyesbarna, alul sárgás. 6,5-11 mm.

    • Előfordul Európában, Kisázsiától Iránig, valamint Szibériában. Faunaterületünkön elterjedt és közönséges, főleg a hegy- és dombvidék lomberdőiben gyakori. Lárvája különböző lomblevelű fák ágaiban fejlődik. A bogár májustól júniusig repül, főleg xerotherm hegyoldalak erdőszegélyein, virágokon található - Kétöves karcsúcincér


      bifasciata O. F. MÜLLER akt.:       Stenurella bifasciata - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Stenurella nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      1. Olykor a hímek szárnyfedői teljesen egyszínű sárgásvörösek, vagy legfeljebb a csúcs külső szegélye kissé sötétebb. - A törzsalak között fordul elő (Tihany, Kispöse, Isaszeg)
      ab. immaculata PIC ♂

      2. Olykor a ♀ szárnyfedőin csak a széles csúcsfolt fekete       . - Ritka (Szlovákia: Zólyom)
      [ab. apicetriangulata HEYR. ♀]

      3. A ♀ szárnyfedőin a csúcsfolt és a harántsáv kiterjedtebb, oldalt összefolyik, úgyhogy a csúcsfolt és a harántsáv között egy kerek, sárga foltot zár közre       . - Ritka
      ab. Sedakovi MANNH. ♀

      4. A ♀ szárnyfedőin a csúcsfolt előtt a varraton egy nagy, körte alakú folt van, amely középig sem ér       . - Ritka (Budapest, Tihany)
      ab. albarracina WAGNER ♀
    • Teste egyszínű fekete, csupán a potroh részben vagy majdnem egészen vörös. A felület szőrözete fekete. A melltő oldallemezei finoman és szórtan pontozottak, a csípők magasságában szinte teljesen sima és fényes. Az előtor hátának korongja szórtan és egyenetlenül pontozott, a szárnyfedők tövén a pontozás erősebb, mint az előtoron, ráspolyszerű, hátrafelé fokozatosan finomabb, a pontok köze fényes. 6,5 -9 mm.

    • Előfordul Európában, a Szovjetunió európai felének középső és déli részén, a Kaukázusban, keleten Iránig. Faunaterületünkön mindenfelé elterjedt, a hegy- és dombvidék xerotherm helyein közönséges. Lárvája különböző lomblevelű fák ágaiban fejlődik, de életmódját még nem tisztázták. A bogár júniustól augusztusig rajzik, virágokon található - Fekete karcsúcincér.


      nigra L. akt.:       Stenurella nigra - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Stenurella nembe van besorolva. - szerk.
    • Feje részben vagy egészen vörösessárga, de legalább egy nagy folt a szemek között, a csápdudorok és a nyak között vöröses. Teste sárgásvörös, a csápok töve, az előtor oldalai és korongja, a mell, az 1. haslemez töve és az 5. egészen (♀), vagy csak a vége (♂) fekete. Szárnyfedőin a csúcs, 1-1 nagyobb folt a hátulsó harmadban, 1-1 kisebb folt a közepe előtt, és egy közös, hosszúkás folt a varraton a pajzsocska mögött fekete. Az előtor és a szárnyfedők rajzolata nagyon változékony. 7,5-12,5 mm.

    • Előfordul Közép- és Dél-Európában, Ukrajnában, a Kaukázusban, Kisázsiától Iránig. Faunaterületünkön elterjedt és a hegyvidékeken gyakori. Lárvája különböző lomblevelű fákban fejlődik, de életmódját nem ismerjük kielégítő módon. Az imágó június-júliusban rajzik és főleg xerotherm hegyoldalakon, virágokon található. - Hétpettyes karcsúcincér.


      septempunctata FABR. akt.:       Stenurella septempunctata - szerk.

      Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a       Stenurella nembe van besorolva. - szerk.

      Változatai:

      Változatait a 69. ábra: A-AJ szemlélteti. Valamennyi a törzsfajjal együtt fordul elő. Leggyakoribb maga a törzsalak, azonkívül az ab. quinquesignata KÜST., ab. Montandoni PIC, ab. suturata REICHE, ab. nigrithorax PLAV., ab. pallidicolor PIC és az ab. gasturica PIC. A többi változat ritkább vagy nagyon ritka. Faunaterületünkön eddig csak az alábbi sorszámú változatok kerültek elő: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 15., 16., 17., 18., 20., 23., 25., 26., 27., 28., 30., 32-36.

      A. Az előtor háta egyszínű vörös:

      1. ab. Montandoni PIC (A); 2. ab. inconstans REITT. (B); 3. ab. pallidicolor PIC (C); 4. ab. apicemediopunctata PLAV. (D); 5. ab. Sekerae PODANY (E); 6. ab. bulgarica PODANY (F); 7. ab. gasturica PIC (G); 8. ab. Dobiachi PIC (H); 9. ab. divisa PODANY (I); 10. ab. quinquesignata KÜSTER (J); 11. ab. teplicensis HEYR. (K); 12. ab. corcyrica PIC (L); 13. ab. balcanica PODANY (M); 14. ab. parnassica PIC (N); 15. ab. velebitica PIC (O); 16. ab. Slámai HEYR. (P).

      B. Az előtor háta köröskörül fekete, a korong közepe vörös vagy vörös alapon fekete folttal:

      17. ab. Podanyella NIEDL(Q); 18. forma typica (R); 19. ab. Minkoviana PODANY (S); 20. ab. slovenica PODANY (T); 21. ab. atrosuturalis PIC (U); 22. ab. Holtzi PIC (V); 23. ab. intersedens ROUBAL (W); 24. ab. quasisuturata PODANY (X); 25. ab. trisignata PLAV. (Y); 26. ab. rubronotata PIC (AA); 27. ab. notaticollis PIC (AB); 28. ab. lehotensis PODANY (AC); 29. ab. Elisae PODANY (AD).

      C. Az előtor egyszínű fekete, legfeljebb a pajzsocska előtt van egy egészen kicsi alig jelzett vörös harántos folt:

      30. ab. semireducta PIC (AE); 31. ab. Panini PLAV. (AF); 32. ab. nigrithorax PLAV. (AG); 33. Sekerensis NIEDL. (Z); 84. ab. suturata REICHE (AH); 35. ab. Roberti PIC (AI); 36. ab. latenigra PIC (AJ).