Stictopleurus
Viszonylag kicsiny, sárgás- vagy vörösesbarna színű poloskák. Fejük háromszögű, összetett szemeik nagyok, erősen kiállnak (mint ). Csápdudorjuk apró, tompa. A csáp 1. íze rövid, vastag, a 2. és 3. hengeres, a 4. orsó alakú, ezek nagyjából egyforma hosszúak. A fejtető és a fejpajzs domborúak, utóbbi a pofákon túlnyúlik. Előhátuk trapéz alakú, domború. A harántbarázda és a harántdudorok változékonyak, de mutatnak faji jellegzetességeket. A pajzsocska hátrafelé enyhén kiszélesedő nyúlványban végződik, e nyúlvány alakja is változékony, de faji bélyegként használható. A félfedő a potrohvégen valamivel túlnyúlik. A fedő átlátszó, csak az erek, valamint a szegély- és a sugárér közti terület erősen kitinizált. Utóbbi, a pajzsocska, az előhát és a fejtető feketén pontozott. Hasoldaluk szőrözött, sűrűbb, mint a hátoldalon. Szipókájuk a hátulsó csípőkön rendszerint túlnyúlik. Az utótor oldallemezei teljes terjedelmükben többé-kevésbé egyenletesen pontozottak, hátulsó szegélyük enyhén ívelt (mint ). A fajok egyértelmű azonosításához az ivarszervek vizsgálata is szükséges lehet. A hím ivarszelvény hátulsó szegélyén középen levő nyúlvány, valamint a paramerek alakja jellegzetes. A nőstény 7. haslemeze nem felhasított. Hátulsó szegélye hátulról nézve a hasoldal felé többnyire mélyen benyúló háromszögletű nyílást képez, melyben ivarszelvényei láthatók (). A nyílás és a lemezek alakja fajonként más.
Az egész világon elterjedt nemnek 12 palearktikus faját ismerjük, ezek közül 4 él Magyarországon.
Az egész világon elterjedt nemnek 12 palearktikus faját ismerjük, ezek közül 4 él Magyarországon.
Forrás: Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.
Ez a weboldal sütiket használ a személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez, a forgalom méréséhez és a hozzászólásokhoz. Bővebben